Építész/architect: Rudolf Mihály, Szamosi Endre
Építész munkatársak/co-architects: Bögös András, Gonda Tamás, Lipták Zoltán, Szász Csaba, Szélné Mercz Eszter
Makett/model: Gonda Tamás, Szász Csaba, Petercsák Péter, Rudolf Vince
Helyszín/location: Debrecen
Tervezés/planning: 2013
Százötven éve a vasút, később a villamos, a két háború közt az autók jelentették a közlekedés nagy fejlődését. A szocializmusban felerősödött a helyi és helyközi buszközlekedés szerepe is. Az új kapitalizmusban az áruk tengelyen való szállítása és a személyképkocsi-dömping miatt a józan ész újra a kötöttpályás közlekedések (vasút, villamos, trolibusz, elővárosi vasút) irányába kacsintgat annak érdekében, hogy az individualista és tömeges személygépkocsihasználat visszaszoruljon, hogy a környezeti lábnyom kisebb legyen. A magyar középvárosok szinte mindegyike a többféle közlekedési eszköz centralizálását érthetően a nagy vasútállomások közelébe próbálja sűríteni, hogy az átszállások gyorsasága is segítse a közösségi közlekedés választását. A debreceni Pfaff Ferenc-féle pályaudvart sajnos a II. világháborúban lebombázták. Az új utasforgalmi épület Kelemen László tervei alapján 1961-ben valósult meg. Tervünk a főépületet felújításra, a vágányok menti északi sávot átépítésre javasolta. A sínek fölötti felüljárók enyhítenék a meglévő utasaluljáró forgalmát, és déli irányba átkötve a debreceni repülőtér felé vezető kötöttpályás és közúti kapcsolatot is megoldanák. (RM)
