Építész/architec: Rudolf Mihály, Lipták Zoltán, Molnár Katalin
Építész munkatárs/co-architect: Bögös András, Botos judith, Cséfalvai Gyula, Gonda Tamás, Huszanyik Borbála, Rudolf Vince, Pintér Dániel, Szamosi Endre, Szász Csaba, Szélné Mercz Eszter, Szilágyi Szabolcs
Belsőépítészet/Interior design: Lukács Zsófia
Kertterv/garden design: Szűcs Gábor
Makett/model: Gonda Tamás, Huszanyik Borbála
Elméleti rekonstrukció/theoretical rekonstruction: Kelemen Bálint, Mehrl Nándor
Történész, régész/historian, archaeologist: Várkonyi Gábor, Simon Zoltán, Buzás Gergely, Gál Viktor
Műemléki szakmérnök/specialist engineer in historical monuments: Bereczki Zoltán;
Kápolna boltozat rekonstrukciós terve/reconstruction plan of the chapel vault: Szekér Gyögy, Osgyányi Vilmos
Kőrestaurátor/stone restorer: Osgyányi Vilmos, Kovács István
Művészi lámpák/art lamps: Székely Orsolya
Kályha rekonstrukciós terv/stove reconstruction plan: Szebényi Judit
Kályhák kivitelezője/stove constractor: Zsolnay Porcelánmanufaktúra
Művészi üveg/art window glasses: Kovács Keve János
Ikonográfiai terv/iconographic plan: Rudolf Mihály, Balogh Zsófia
Műveszi- és díszítőfestés/artistic and ornamental painting: Balogh Zsófia, Boromissza Péter †, Nemessányi Klára, Debreczeni Imre, Pap Gitta, Pinczés József, Rudolf Ilona, Sütő róbert, Zimmermann Kornélia
Helyszín/location: Füzér
Tervezés/planning: 2011-24
A Füzéri vár a legelső magán-földesúri várak egyike. Építője az Aba nemzetség egyik előjárója volt. II. Endre király - aki később a Jeruzsálemi előnevet is felvette - megvásárolta ezt a várat azért, hogy a pataki királyi erdőbirtokot északról védje. A magas várfalak ekkor már álltak, a vár egy 70×40 méteres, amorf alaprajzú organikus építmény volt, ami folytatta a vulkanikus hegy magaslatát. Valószínűsíthető, hogy ekkor a délnyugati oldalon egy háromosztatú, kétszintes épület szolgált. Később a vár sokszor cserélt gazdát újra főúri, majd királyi birtoktestként. A hely virágzása a Perényiek idejében volt, akik hat generáción keresztül uralták az erősséget. Birtokukat Mátyás 1480-ban kilenc évre magához vonta, de halála előtt visszaadta. A történészek egy része szerint ő építtette a késő gótikus kápolnát az elődkápolna helyén. Más szakemberek szerint az a Jagelló-korban épült, mikor Perényi Imre nádor lett. Fia, Péter - a koronaőr - Mohács után idehozta a Szent Koronát, miután Szapolyait megkoronázták, majd visszavitte Fehérvárra Ferdinánd koronázására. A család magvaszakadt, így a Báthoriak, majd a Nádasdyak kerültek tulajdonba. Az utóbbi család tagjai talán sohasem jártak Füzéren, bérleményként hasznosították azt, így szerencsére nyolcvan év alatt igen sok inventárium készült a várnak és helységeinek, valamint berendezéseinek leírásával. Nádasdy Ferencet a Wesselényi-féle összeesküvés után fő- és birtokvesztésre ítélték, így a vár Lipót császár kezeibe került, aki 1676-ban leromboltatta az erősséget. A műemléki kutatások még az első világháború előtt megkezdődtek. A két háború között Lux Kálmán felmérte és megerősíttette a kápolnát. Ft. Ács István plébános 1978-ban kezdeményezte a régészeti feltárást, ami azóta szinte folyamatos, négy régész (Feld István, Juan Cabello, Simon Zoltán, Gál Viktor) csaknem az egész vár területét kutatta. Oltai Péter több részlettervet készített a vár teljes területére, amiből a gazdasági szárny és a kápolna fedés megvalósult. Irodánk 2012-ben újra felmérte a várat, majd engedélyes és kiviteli terveket készített. A régészek a teljes alaprajzot feltárták, a falkutatók meghatározták a padlószinteket, az inventáriumok elmondták az összes helyiség berendezését. Ezen hármasság alapján terveztük meg a vár legújabb kori kiépítését. (RM)
