Építész/architect: Rudolf Mihály, Szamosi Endre
Építész munkatárs/co-architect: Bereczki Zoltán, Dobos Péter, Fehér Judit, Gonda Tamás, Huszanyik Borbála, Lipták Zoltán, Mike Diána, Molnár Katalin, Pintér Dániel, Rüll Tamás, Szász Csaba, Szélné Mercz Eszter
Makett/model: Gonda Tamás
Szobrász/sculptor: Varga Éva, Drozsnyik István
Iparművész/industrial artist: Fata György †
Helyszín/location: Miskolc-Diósgyőr
Tervezés/planning: 2009-15
A Diósgyőri vár udvarában - a 2004-2014 es rekonstrukció óta - már nincs lehetőség nagy rendezvények megtartására, így a nyugati oldali strandterület részleges felhasználásával lelátós rendezvénytér épült. Az évtizedek óta megszokott koncertek, fesztiválok, a Borsodi Fonó és a határon túli magyar színházak bemutatói épp úgy helyet kapnak itt, mint a vári vigasságok. A várrekonstrukció előtti időkben a lovagi tornák, a lovas bemutatók a várárokban voltak, ezek kikerültek az új küzdőtérre, mint ahogy a kísérő rendezvények zászlódobói, solymászai, hátranyilazó lovasai is. (Elemző mondat lásd: 14. old. 2. bek.) (RM)
Bán András: Bátorság, Szerelem, Hűség, és Szolgálat
...volt a lovagi tornákon a tét, s persze a győzelem dicsősége. Erre nézhettek le a maguk idejében a diósgyőri vár frissen rakott tornyai. Kár busongni múlt erényeken, ami megmaradt: a dicsőség vágya, s hozzá a nézők, a szórakozás. Mulatság tereként definiálta a megbízó a diósgyőri rekonstrukció során a Vártól nyugatra fekvő térséget. Ami felépült Rudolf Mihály és műhelye terve nyomán, az funkcionálisan perfekt: lovas küzdelem tere kellő altalajjal, fedett lelátók éke, kiszolgáló épületek és így tovább. Úgy gondolom, új épületekről nem méltányos átadásukkor írni, hanem csak a használat néhány évét, évtizedét követően: figyelve, meglátva, hogyan élnek a terek, a falak a rájuk ruházott lehetőségekkel. A lovagi tornák teréről mégis merek írni, mert érzem, hogy ez az építmény él. Ami szerintem és számomra fontos ebben az épületben, az a lélegzete. A középkori építmény és a XX. századi funkcionalista mestermű – sokszorta leírt – antagonizmusa az élő épület sorsából fakad. Az előbbi sokszor átépítve is önmaga maradt. Az utóbbi egyetlen toldással megbillen, lényegéből veszít. A diósgyőri épületegyüttes a hellyel együtt vesz lélegzetet, nem imitálja a Várat, nem reflektál rá, hanem hozzánő. Finom hangsúlyokat kapott tömbjei, átnézetei és áttörései, az épületelemek alig jelzett kapcsolódásai, a téglaburkolás visszafogottsága: mindez nem követel magának végleges helyet a történelmi értelmezésben. Kész arra, hogy változzon – már az építés ideje alatt adódott funkciómódusulásokat is követte. S követni fogja a használat ma még beláthatatlan helyzeteit, ahogy lópaták váltakoznak dübörgő rockzenekarokkal. Rudolf Mihály lovagi épületét egyaránt jellemzi bátorság, szerelem, hűség és szolgálat, a formálás bátorsága, az anyagokhoz fűződő szerelem, a helyhez való hűség az adott feladat szolgálata.
Az "Arrafelé" - Rudolf Mihály és Tanítványai kiállítás, Miskolc 2015 - katalógusának 11. oldalán megjelent cikk másodközlése.
Miskolc TV által készített riportfilm kivonata Rudolf Mihály DLA építésszel 2012-ből:
Nyolc évvel ezelőtt nyertünk egy pályázatot, amin ezt a Lovagi Tornák Terét már lerajzoltuk. A Vár utca északról szalad be a várhoz, jól ismerjük a Dériné ház környékét és magát a várat.
Nagy örömünkre szolgál, hogy ez a lelátókkal, színpaddal és a majdan kialakítandó térre néző, igazgatási épülettel, egy öltözőépülettel jellemezhető Lovagi Tornák Terének hívott objektum megépühet.
Egy évvel ezelőtt ezt a tervet pontosítani és módosítani kellett és akkor készült ez a második makett. A pontosítás és a módosítás tulajdonképpen arról szólt, hogy egy kisebb udvar is létrejöhessen az északi és a déli szárnytól nyugatra és ez az udvar egy többcélú kisrendezvény termet is - egy fedett nyitott tér, valamint egy öltözőblokkot is tartalmaz.
Ugyanígy a keleti oldalon is a színpadra készülő színészeknek és zenészeknek egy öltözőblokkja készült el. Ezek a módosítások teljessé tették ezt az épületet, és mi úgy gondoltuk, hogyha van rá erő és pénz, akkor ezt meg fogják majd építeni.
Nekünk örömünkre szolgált, hogy az ásató régész Dr. Lovász Emese megkutatta a területet. Talán nagyobb öröm lett volna, ha az ő lehetősége korábban, évekkel ezelőtt is meg lett volna. Erre sajnos csak a múlt ősszel (2011) lett pénze a városnak és több szondázó ásatást végzett szeptember, október folyamán és novemberben viszont egy teljes ásatást az északi szárnyon, hiszen máshol nem talált értékelhető régészeti leletet.
Ismerjük, hogy a várkapu mellett, a várároknál volt egy zsilip, és ezeddig - a 60-as, 70-es, talán még a 30-as évek ásatásai is, mindenki arra gondolt, hogy ez a zsilip a 3 forrásból: a Szent György forrás, a Boldog asszony forrás, és a Tavi forrás vizét hozta be a vizesárokba. A legnagyobb meglepetés az volt, hogy ez a zsilip nem a forrásokból hozta a vizet, hanem van egy olyan kikövezett és értékes vízvezeték, ami a zsiliptől, az északi szárny melletti nyomvonalon jön és pont a lelátó északi szárnyánál fordul és valahogy eljut a Szinva felé. Ennek a pontos nyomvonalát nem ismerjük, itt szintén szondázó ásatás kéne. Szerintem valahonnan a gótikus Római katolikus templom mögötti második kanyarulatnál, ott lehetett egy bukó és onnan küldhették ezen a vizvezetéken keresztül a bukótól, a felduzzasztott vízből azt a jelentős vízmennyiséget, ami a nagy vizesárkot táplálta és vízivárrá tette a négy saroktornyos királyi várat.
